Legfontosabb jogszabályi rendelkezések a civil szervezeteknek nyújtott adományokkal kapcsolatban

 
Jelen dokumentum a civilszervezetek részére nyújtott adományok esetén a civil szervezeteket érintő legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket foglalja össze. felhívjuk azonban a figyelmet, hogy egy konkrét kérdés elbírálásához, a kérdéstől függően, szükség lehet a jelen dokumentumban hivatkozott jogszabályok részletes rendelkezéseinek a vizsgálatára.

 

1. Az adományok típusai

A társasági adó törvény szerint adománynak minősül:

  • a közhasznú szervezet részére a Civil Tv. szerinti közhasznú tevékenység támogatására, valamint
  • a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá
  • a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.

2. Adománygyűjtés szabályai – adományozó jogai

Az adománygyűjtést szabályozó kormányrendelet előír kötelezettségeket a szervezetek adománygyűjtésével kapcsolatban, amelyek eligazítást nyújtanak az adományozó jogaival kapcsolatban is.

Az adományozás önkéntes, az adománygyűjtés nem járhat mások zavarásával. (Zavarásnak minősül kiemelten az adománykéréssel megkeresett személy elutasítását követő ismételt megkeresés.) Interneten történő adománygyűjtés esetén be kell tartani a kéretlen levelekre és az adatvédelmi törvényekre vonatkozó szabályokat. (pl. személyes adat használatára az adománygyűjtő szervezetnek kérnie kell az érintett hozzájárulását, emailben azonnali leiratkozásra lehetőséget kell biztosítani, a feladónak azonosíthatónak kell lennie.)

Magáningatlanban adománygyűjtés csak az ingatlan használójának előzetes hozzájárulásával történhet.

Tájékoztatás az adománygyűjtés során és azt követően
Az adományozott köteles tájékoztatni az adományozót az adománygyűjtés pontos céljáról, és ha az adományozó kiléte ismert, akkor őt az adomány felhasználásáról tájékoztatni kell. Az adománygyűjtés minden esetében (internet, telefonos adománygyűjtés esetében is) biztosítani kell, hogy az adományozott és/vagy az adománygyűjtő szervezet beazonosítható legyen. A szervezet nevét, székhelyét, és ha van telefonszámát, weboldalának címét meg kell adni.

Az adományozott megbízhat adományszervezőt, vagy adománygyűjtőt. Az adománygyűjtőnek igazolnia kell tudnia magát az adományozók előtt: a személyazonosság igazolásán túl rendelkeznie kell az adományozott által adott írásbeli felhatalmazással, valamint az adományozott vagy az adományszervező adatait tartalmazó törvényszéki hiteles kivonattal.

Az adománygyűjtést követően az adomány felhasználásáról nyilvánosan és átlátható módon köteles a szervezet beszámolni. A szervezet honlapján lehet a legszélesebb körben tájékoztatást nyújtani, így kapni is, de ha a szervezet általában pl. hírlevélen keresztül kommunikál, az is megfelelő. A pénzügyi adatok mellett közérthető, rövid szöveges tájékoztatás is szükséges: (Pl. Az 1.113.000.- Ft adományból felújítottuk az x Kórház tornatermét. Kicseréltük a szőnyegpadlót és kifestettük a falakat, a nyílászárókat mázoltuk és szigeteltük. A beruházás teljes költsége …… Ft. volt. A különbözetet pályázati forrásból fedeztük)”

Az 1% gyűjtése adománygyűjtésnek minősül, így ebben az esetben is ugyanúgy kell eljárni, mint bármely adománygyűjtés esetén.

Adományért ellenszolgáltatás nem nyújtható, de nem minősül ellenszolgáltatásnak az adományozónak adott dolog, vagy szolgáltatás, amelynek értéke nem haladja meg az adott mértéket.

3. Az adományozók

Bár adományozó az, aki adományt ad, csak a társasági adó alanya jogosult a társasági adóval kapcsolatos kedvezmények, így az adományhoz kapcsolódó kedvezmény (lásd lent) érvényesítésére is. A társasági adó alanyait a Tao Tv. sorolja fel. A Tao Tv. személyi hatálya alá nemcsak belföldi szervezetek tartoznak, hanem külföldi személyek is, amennyiben az üzletvezetés helye belföldön van, így adományozás esetén a társasági adókötelezettségük tekintetében ők is jogosultak lehetnek a kedvezményre.

4. Az adományozással kapcsolatos feltételek

Az adó csökkenését eredményező adókedvezmény csak annyiban alkalmazható, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet tartalma megvalósítja az adókedvezmény biztosításával a jogalkotó által elérni kívánt, támogatandó célt. Ha a felek akár a szokásos piaci ártól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni az adókedvezményt, akkor az ilyen kedvezményeket az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

5. A támogatót megillető kedvezmények

A) Az adományozó kedvezménye

Kizárólag társasági adóalany adományozókat illet meg kedvezmény az alábbi esetekben.

a) Nem kell megnövelni az adományozó adózás előtti eredményét az adomány címen nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás) adóévi ráfordításként elszámolt összegével, ha az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt.
Az adomány értékét a társasági adóalany adományozó ráfordításként számolhatja el.

b) Csökkenti az adományozó adózás előtti eredményét a Civil Tv. szerinti közhasznú tevékenység támogatásaként nyújtott adomány értékének

  • 20 százaléka közhasznú szervezet támogatása esetén,
  • további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén,

de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

Tartós adományozás: az alapítvány, vagy az egyesület és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében, és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.

c) Adomány-igazolás

A kapott adományokról a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által a támogató részére kiállítandó igazolás kötelező tartalmi kellékeit a Tao. Tv. rögzíti. E szerint az igazolásnak tartalmaznia kell:

  • - mindkét fél (a kiállító és a támogató) azonosító adatait, így a nevét, a székhelyét, az adószámát,
  • - az adomány összegét,
  • - a támogatott célt.

Az előbbieken túl célszerű feltüntetni az

  • - adományozás időpontját
  • - tartós adományozás esetén annak tényét

Az igazolást a támogatás-nyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig kell a támogató rendelkezésére bocsátani.
Az igazolást két példányban kell kiállítani: az eredeti példány az adományozóé, a másodpéldány pedig a civil szervezeté marad.

B) Adományozónak nem minősülő támogató kedvezménye

A társasági adó törvény szerint a fent meghatározott esetekben minősül a támogató adományozónak (tehát veheti igénybe az adományozás utáni kedvezményeket). A köznyelvben (és magában a törvényben is) azonban adománynak nem csupán ezt a lehatárolt támogatási területet nevezzük, hanem általában a támogatást. Mivel a törvény szerinti kedvezmények különböznek aszerint, hogy kit támogat/kinek adományoz a vállalkozás, magánszemély, ezért szükséges fogalmilag is megkülönböztetni, és bevezetni az „adományozónak nem minősülő támogató” fogalmát.

a) Akkor nem kell megnövelni az adózó – társasági adó alanya, pl. kft., bt. – adózás előtti eredményét az általa az adóévben nem adomány céljából nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás, átvállalt kötelezettség) adóévi ráfordításként elszámolt összegével, ha az alábbi együttes feltételek teljesülnek

  1. a juttatás nem külföldi személy részére történik, és
  2. az adózó rendelkezik a juttatásban részesülő (például nem közhasznú alapítvány) nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.

b) Nem kell az előzőek szerinti feltételre (két nyilatkozat meglétére) figyelemmel lenni a közhasznú szervezet támogató esetében. Ha ugyanis közhasznú szervezet – például közhasznú alapítvány – ad támogatást bármely személynek – vagy egy másik alapítványnak, vagy akár egy cégnek –, akkor a nyújtott támogatás ráfordításként elszámolt összege feltétel nélkül elismert az adóalapnál, nem kell annak összegével megnövelnie a vállalkozási tevékenységének az adózás előtti eredményét.

Magyarázat

Az adományozó, támogató kedvezmények igénybevételére a fenti megfogalmazások érvényesek, adnak szélesebb körű választ, viszont a megértésben segíthet az alábbi néhány példa.

A társasági adóalany támogatót kizárólag a fent leírt esetekben és módon illeti meg kedvezmény.

Így például, ha egy vállalkozás

  • egyház, közérdekű kötelezettségvállalás szervezője részére nyújt adományt, annak összegével – igazolás birtokában – nem kell megnövelnie (tehát ráfordításként elszámolható), de nem is csökkentheti az adózás előtti eredményét (az adományt fogadó egyház nem lehet közhasznú szervezet).
  • Ha közhasznú szervezetnek adományoz, akkor pedig nem kell megnövelni a ráfordítás összegével az adózás előtti eredményét (az adomány összegét el lehet számolni), de emellett pedig csökkentheti is az adomány értékének 20%-val az adományozó adózás előtti eredményét.

- Példa: 100.000 Ft értékű közhasznú szervezetnek adott adomány esetén, mely megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek, az adományozó társaság 20.000 Ft-al csökkentheti a társasági adóalapját, ezáltal 2.000 Ft-al kevesebb társasági adót fog fizetni.

  • Ha a közhasznú szervezettel tartós adományozási szerződést köt az adományozó, akkor a fentieken túlmenően az adomány értékének további 20%-a csökkentheti az adózás előtti eredményt. A kettő együttesen maximum az adózás előtti eredmény összegéig vehető figyelembe.

- Példa: Ha társasági adóalany közhasznú szervezet részére 100.000 Ft-ot ad tartós adományként, és az adományozás megfelel a társasági adó törvényben meghatározott feltételeknek, akkor a társaság 20.000 Ft-al csökkentheti az adózás előtti eredményét, mivel közhasznú szervezetnek adott támogatást, további 20.000 Ft-al csökkentheti a tartós adományozásra való tekintettel, összesen tehát 40.000 Ft-al csökkentheti az adóalapját és ezáltal 4.000 Ft-al kell neki kevesebb társasági adót fizetnie.

  • Ha nem közhasznú szervezetet támogat egy társas vállalkozás akkor ráfordításként elszámolható a támogatás elszámolt összege (bekerülési értéke), ha

o a juttatás nem külföldi személy (pl. alapítvány, egyesület – és nem civil társaság, mert az nem jogi személy) részére történik, és
o a támogatott nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében az eredménye a juttatás nélkül sem lesz negatív (támogatás nélkül sem lenne veszteséges), és ezt a nyilatkozatot igazolja a beszámolójának elkészítése után.

  • Fontos, hogy ha közhasznú szervezet támogat nem közhasznú szervezetet, ez esetben akkor is elszámolható ráfordításként a támogatás bekerülési értéke, ha nem rendelkezik ezekkel a nyilatkozatokkal.

Ha pedig nem társasági adóalany támogatóról van szó, például magánszemély, egyéni vállalkozó nyújt támogatást, úgy adózásban érvényesíthető kedvezményre nem jogosult.

frissítve: 2012.03.30.